A miniszimpózium célja az volt, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) a franchise rendszerrel kapcsolatban objektív véleményt alakíthasson ki. (MGYK)

A miniszimpózium célja, hogy a Kamara a franchise rendszerrel kapcsolatban olyan objektív véleményt alakíthasson ki, amit majd a tagság elé tárhat - hangzott el az MGYK az EGIS Látogatóközpontjában február 19-én tartott összejövetelén.

Az összejövetel - amelynek meghívottjai az elnökség tagjai és a területi szervezetek képviselői voltak - dr. Hankó Zoltán köszöntőjével vette kezdetét, aki elmondta, a miniszimpózium célja a franchise rendszerrel kapcsolatos helyzet feltárása és a vélemények ütköztetése az objektív kamarai álláspontot kialakítása érdekében. Ezután a kamarai elnök röviden visszaemlékezett a franchise gyógyszerészeten belüli történetére.

Ez a kifejezés először az 1990-es évek elején vált közismertté, amikor több gyógyszertári központ vezetői a gyógyszertárak franchise rendszerben működtetésétől remélték befolyásuk megmaradását a patikaprivatizáció után is. Azonban ez a kezdeményezés akkor eredménytelenül zárult.

A köszöntő után a vitaindító előadások következtek.

A sort dr. Sohajda Attila kezdte a Trendek a gyógyszertári együttműködésben című előadásával.

A gyógyszer kiskereskedelem fedezeti bevételeinek elemzése során egyebek mellett arra a megállapításra jutott, hogy a gyógyszertárak egy része a megfelelő gazdaságossági szint elérése érdekében együttműködést próbál kialakítani.

Az együttműködés kezdetben beszerzési szövetkezetek, majd marketing típusú társulások formájában indult. Ezekben a személyi jogos gyógyszerész önálló döntési joga nem sérült. A franchise rendszert erős szerződéses kapcsolat jellemzi és elsődleges célja a franchise gazda és a franchise tag profitjának maximalizálása. A franchise lényegének nevezte, hogy van egy franchise gazda, aki bizonyos jogokat birtokol és van egy franchise gazda által kidolgozott feltételrendszert elfogadó franchise partner. A franchise kötelmi foka a szerződés szigorától függ.

Ezután dr. Nyíri László Gyógyszertár és franchise című előadása következett,

amikor is a gyógyszerészi tevékenységgel kapcsolatban az "egészségügyi szolgáltatás vagy kereskedelem" témakörét járta körbe. Úgy látja, hogy a kereskedelmi jellegű gyógyszerészeti tevékenység egyre jobban veszélyezteti az önálló patikák gazdaságos működtetését. Ebben a helyzetben jelentkeztek az "inicializálók", akik felajánlják segítségüket a franchise rendszer kialakításával.

Az együttműködés legnagyobb nyertese azonban a nagykereskedő, aki egyben franchise gazda is, mert biztosan magáénak tudhatja a gyógyszertár rendelési állományát. A franchise terjedése, az "ár-káosz", a reklámok tömege és az akciók térnyerése válsághelyzetet jelez abból a szempontból, hogy a gyógyszertárak és a gyógyszerellátás egyéb résztvevői keresik jövedelmezőségük megteremtésének és növelésének lehetőségeit.

Fontosnak tartaná a gyógyszertári vállalkozások jövedelmezőségének központi intézkedésekkel történő további javítását, majd a gyógyszertárak kereskedelmi jellegű tevékenységének szigorúbb szabályozását.

A harmadik előadást dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója tartotta. A cég egyik leányvállalata az ALMA franchise rendszer működtetője.

Rögzítette: a franchise a Franchising Európai Etikai Kódex alapján pénzügyileg és jogilag egymástól független vállalkozók között létrejövő, szerződésben rögzített gazdasági együttműködési forma.

Előadásában kitért arra, hogy milyen problémákra adhat választ a franchise rendszer, amellett, hogy jelentős időt szabadít fel a gyógyszerészek számára, amit a betegre fordíthatnak, szabályozott, mérhető, kontrollálható gazdasági működést biztosít, ami a csökkenő árrés-tömeg kompenzálását eredményezi. A beszerzési társulások és franchise rendszer közötti fő különbséget a szabályozottság fokában látja.

A franchise szövetségben a tagok szorosan együttműködnek, és közös döntés alapján elfogadott szigorú keretrendszer szerint dolgoznak.

A rendszer előnyeként említette továbbá, hogy a gyógyszerésznek nem kell tárgyalni a gyártók képviselőivel, komplex készlet-optimalizálási rendszer használhat és egyszerű, átlátható a rendelési folyamat, ami ugyancsak időmegtakarítást jelent egy gyógyszertár vezetőnek, és tovább növeli a betegellátás szakmai színvonalát, és a betegekre fordítható idő arányát a működés során.

A vitaindítókhoz kapcsolódóan számos hozzászólás, kérdés hangzott el.

Például az, hogy a "szellemi szabadfoglalkozású" gyógyszerész és franchise hogyan kapcsolódhat egymáshoz? Volt, aki felvetette, hogy a franchise gazdasági alapját a "gyártói fedezet átcsoportosítása" jelenti, ami a franchise gazda érdekei szerint történik és a nehezebb gazdálkodási helyzetben lévő kis és közepes gyógyszertárak a látszat ellenére versenyhátrányba kerülhetnek.

Szóba került, hogy a franchise gazda forgalomnövekedést vár el, ugyanakkor a gyógyszerforgalom országos volumene összességében több mint 20 éve stagnál.

Szót ejtettek arról is, hogy mi van akkor, ha egy franchise rendszerhez tartozó patika közelében egy másik patika is ugyanahhoz a rendszerhez akar csatlakozni? Mivel ez a belső szabályozás miatt általában nem lehetséges, a korábbi "önálló patika kontra láncpatika" konfliktus helyébe a "gyógyszerész kontra gyógyszerész" konfliktus lép - annak minden következményével együtt. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy csak akkor lehet érvényesen franchise szerződést kötni, ha a franchise gazda sem közvetlenül, sem közvetve nem tulajdonosa a franchise tagnak.

Volt, akik annak a véleményének adott hangot, hogy a franchise idegen a gyógyszertáraktól, ugyanakkor volt, aki megjegyezte, a személyi jogos patikáknál is ugyanolyan szempont a forgalom növelése, mint a franchise hálózaton belül. Az egyik hozzászóló felhívta a figyelmet arra is, hogy a franchise hálózatban számolni kell egy állandó hatékonyság fokozási kényszerrel. De vajon hol van az a pont, amit már nem tud a gyógyszerész felvállalni? - kérdezte.

A vita során a miniszimpózium moderátorai összevetették a jelenlegi franchise szabályozás legfontosabb jogi kereteit a személyi jogos gyógyszerész felelősségi körével, majd zárásként elhangzott, hogy folytatni kell a konzultációkat, hogy a Kamara a jogi, szakmai, gazdasági és etikai szempontokat is figyelembe vevő véleményt tárhasson a tagság felé.
(fcentrum)