Három éven belül egy franchise típusú pénzügyi szolgáltatóvá válhat az OTP csoport, amely minden piacon egységes eljárásokkal, sztenderdizált termékekkel versenyezhet majd - állítja Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Úgy látja: a külföldi leányvállalatok teljesítménye bőven ellensúlyozhatja a hazai bankpiacon várható visszaesést.

A terjeszkedést egy ideig szünetelteti az OTP csoport, most a megváltozott helyzetnek megfelelő szervezeti felépítés megteremtésére koncentrál. Ez pontosan mit takar, és meddig tarthat ez a bizonyos szünet?

- A szervezeti, működési rend megváltoztatását befejezzük januárra, tehát nem emiatt várunk. De úgy gondoljuk, hogy az újonnan szerzett bankok integrálása jelentős erőforrásokat köt le, és többször kinyilvánítottuk, hogy tőkét nem szeretnénk emelni. Ennek megfelelően 2007 egyebek mellett a tőkegyűjtés időszaka lesz. Ezzel persze nem zárom ki kisebb, lokális bank megvásárlását, ha ezzel az adott országban a lefedettség, a hatékonyság gyorsabban nő, mint organikus úton. Azt sem állítom, hogy ne mérlegelnénk azt az üzleti lehetőséget, amely meggyőződésünk szerint a részvényeseink tetszésével is találkozna. Viszont jelen pillanatban sem ilyen lehetőség, sem konkrét célpont nincs, a 2007-es stratégia nem az újabb akvizíciókról szól.

- Úgy tűnik, egyes külföldi leányvállalatok eddig nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket (OTP Bank Romania, OTP Banka Slovensko), ráadásul úgy tűnik, Romániában gyakorlatilag lemondtak a Román Takarékpénztár, a CEC megszerzéséről is. Hogyan lehetne jobban aktivizálni ezeket a piacokat? - Én más véleményen vagyok. A szlovákiai bank megítélésekor hasznos például figyelembe venni, hogy a könyv szerinti érték feléért vettük. Ehhez képest ma van egy olyan bankunk, amely országos lefedettséggel dolgozik, az elmúlt évek alatt az eredményessége javult, ügyfélköre bővült. A tőkearányos megtérülés sem rossz az OBS-nél. A piaci részesedés ugyan kicsit lassabban növekszik, mint gondoltuk, a minősítésnél viszont figyelembe kell venni, hogy a szlovák bankpiac rendkívül fejlett, erős a verseny, és menedzsmentváltásra is sor került. Az új menedzsmenttel a bank ígéretesen fejlődik, de az elszámolási szabályok változása miatt a könyvekben a növekedés a ténylegesnél kisebbnek látszik. Romániában a tervezetthez képest feleakkora veszteséget értünk el, hatékonyabb volt az átalakítás, mint gondoltuk, nagyon jól állunk hálózatfejlesztésben - az év végére 75-80 bankfiókunk lesz -, piaci részesedésünk nő, a lakáshitelezés növekedéséből pedig több mint 12 százalékot hasított ki az OBR ebben az évben. Ráadásul bizonyos területeken ma már nagyobb az OBR részesedése, mint a CEC-é. Ami az utóbbit illeti: a CEC-ről nem mondtunk le - nem is tehetjük, hiszen kötelező ajánlatot tettünk -, de azt látni kell, hogy a tranzakció nagyon elhúzódott, mindeközben oly mértékben fejlődött a romániai bankunk, hogy nyilvánvalóan a CEC ma már kevésbé fontos, mint fél évvel ezelőtt.

- Ez, gondolom, mégiscsak azt jelenti, hogy - finoman szólva - nem mindenáron kell az OTP-nek a CEC. - Az akvizíciók során következetesen tartottuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy ésszerű ajánlatot tegyünk - ez magyarázza néhány vásárlás meg-hiúsulását is -, és ez alól nem jelent kivételt a CEC sem.

- A csoport piaci részesedése több helyen közelében sincs az ideális minimumnak tartott tíz százaléknak, vásárolni pedig egyre drágább. Hogyan lehet organikus növekedés útján többszörözni a piaci részesedéseket, vagy marad az apró lépések politikája, mint például Szerbiában? - Szerbiában az integrációs projekt elindult: áprilisban már az egyesített bank jelenik meg a piacon, megfelelő informatikai háttérrendszerrel. Meggyőződésem, hogy az ottani piaci növekedésből jóval többet hozunk el, mint amit a részesedésünk indokolna. Oroszországban egyelőre kicsi a piaci részesedésünk, de ennél többet mond, hogy ott több mint egymillió ügyfelünk van. Itt nyilván gondot jelentene a tízszázalékos piaci részesedés elérése - annál is inkább, mert a lakossági piac nagyon koncentrált -, de az orosz leánybanknak reális esélye van arra, hogy ott legyen azon két-három bank között, amelynek a legnagyobb hozzáadott értéke van a csoporton belül. Nagyon fontosnak tartom, hogy Szerbiában, Romániában, Ukrajnában megvan a megfelelő menedzsment, és gyakorlatilag kiválasztottuk a teljes vezetést Oroszországban is, tehát az integrációs folyamatok irányítása helyi szinten mindenhol megoldott. Ennek megfelelően az integráció gyorsan megtörténhet, és elindulhat egy olyan sztenderdizálási folyamat a csoporton belül, ami a legjobb termékek piaci bevezetését és elterjesztését szolgálja. Egy éven belül tehát be tudjuk fejezni az integrációs fázist, az azt követő két év során pedig franchise típusú pénzügyi csoporttá fejlődik az OTP, ahol minden csoporttag azonos eljárások alapján, sztenderdizált termékekkel működik majd.

- A 2007-re várható, a piac szempontjából kellemetlen fejleményeket az OTP csoportnál ellensúlyozhatja a külföldi leányok teljesítménye. A jelenlegi helyzet ismeretében milyen ütemben növekedhet a súlyuk a csoporton belül?

- Az OTP Bank eredményhez való hozzájárulása jövőre hozzávetőlegesen hat százalékkal csökken a csoporton belül, és - a Jelzálogbank nyeresége nélkül - nem éri majd el a negyven százalékot. Tehát a leánybankok teljesítménye bőven ellensúlyozza az itthoni piaci hatásokat, és határozott meggyőződésem, hogy ez a tendencia a jövőben csak erősödik. Ugyanakkor az integrációs folyamat mindig komoly kezdeti költségekkel jár, az új bankfiókok esetében az eredmény termeléséhez pedig fél-háromnegyed év szükséges. Romániában és Ukrajnában hetven, illetve száz új fiók nyitását tervezzük jövőre, és komoly bővítés lesz Oroszországban is, ennek hatása eleinte inkább költségoldalon jelentkezik. Ennek ellenére azt mondhatom - és tőzsdei cég vezetője lévén óvatosan fogalmazok -, hogy olyan mértékű eredménynövekedést tudok ígérni a befektetőinknek, amelylyel várhatóan elégedettek lesznek.

- Az OTP Bank után következő élbolyban óriási tülekedés alakult ki a szereplők között a dobogós helyekért, emellett a jelek szerint két hazai bank - az FHB és az IEB - is valamelyik nagyobb szereplő méretét gyarapítja majd. Mennyiben érinti ez a hazai üzletpolitikát? - Számunkra ez nem probléma, mert látni kell, hogy riválisaink kizárólag a hazai piacra koncentrálnak: itt próbálnak piaci részesedést növelni, és itt kívánnak nagyobb profitot elérni, hiszen nincs is más választásuk. Az OTP Bank abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem belföldre optimalizál: amikor mi egy euró devizaforrás felhasználásáról döntünk - legyen az normál refinanszírozás vagy akár alárendelt kölcsöntőke -, azt kell megnéznünk, hogy optimálisan hol tudjuk hasznosítani. Tény, hogy itthon a marzsok, amelyek a nagyvállalati finanszírozásban kialakultak, nem biztosítják a megfelelő hozamot, a lakossági bankolásban pedig valóban várható a növekedés valamilyen mértékű visszaesése. Nekünk viszont nem olyan gondjaink vannak, hogy tudunk-e nőni, hanem hogy tudunk-e csoporton belül elég olcsón devizaforrást szerezni a növekedéshez.

- Úgy tűnik, az OTP Bank az utóbbi időben több piaci fejleményre sem reagált kellő gyorsasággal: a devizahitelezésbe gyakorlatilag a többiek után szállt be, a lassan reagált a kamatadó bevezetésekor is. Létezik olyan piaci részesedés, amikor ez megengedhető?

- Mindkettő hiba volt. A kollégák - és persze első számú vezetőként én is - hibáztak, illetve hibáztunk. A történteknek egyes esetekben már levontuk, illetve levonjuk a személyi konzekvenciáját, másoknál a hatás az év végi juttatásokban tükröződik majd.

- A bank mind betéti, mind hiteloldalon feltűnően óvatosan áraz. Az élesedő verseny közepette ez az üzletpolitika meddig tartható fenn a magyar piacon?

- Tényleg azt gondolom, hogy a marzs alakulását menedzselnünk kell. Az a konzervatív árazási politika pedig, amely jellemezte az elmúlt másfél évtizedet, továbbra is fennmarad, és nem is kívánunk jelentősen változtatni rajta.

- Egy bankot akkor érdemes eladni, ha önerejéből már nem képes hozni az elvárt növekedést. Az OTP Banknál mikor jöhet el ez a pillanat?

- A következő tíz évben látható a bank bővülési pályája - amit egy sikeres növekedési folyamat is igazol

-, ráadásul az ellenséges felvásárlások az utóbbi időszakban nem jellemezték a bankszektort. Ennek megfelelően nem érzem úgy, hogy ez a kérdés a mostani pozíciók birtokában tízéves időtávon belül aktuális lenne.

- A Moody's hitelminősítő - részben pont a külföldi vásárlások kockázatai miatt - rontott a bank pénzügyi erősségére vonatkozó besorolásán. Hogyan kommentálja ezt a hírt?

- Majd visszaminősítenek.
(fcentrum)